Barion Pixel

Ezt figyeld meg szeptemberben

Az idei nyár már megmutatta, hol forrósodik túl a kerted, hol fogy el túl gyorsan a víz, mely növények szenvednek, és mely részek működnek meglepően jól. Szeptemberben ezek az emlékek még frissek. Éppen ezért most érdemes megállni egy pillanatra, még mielőtt új növényekkel térnél haza a kertészetből.

A következő nyárra ugyanis nem tavasszal kezdünk felkészülni. Hanem most.

A nyár nemcsak megviselte a kertet, hanem információt is adott

Tavasszal szinte minden kert biztatónak tűnik. Van még nedvesség a talajban, frissek a hajtások, gyorsan növekednek a növények. A nyári hőség viszont stressztesztként működik.

Megmutatja:

  • hol verődik vissza túl sok hő a falakról és a burkolatokról;
  • mely területekről hiányzik a délutáni árnyék;
  • hol szárad ki néhány óra alatt a talaj;
  • mely növények kerültek számukra kedvezőtlen helyre;
  • és hol működik jól a kert különösebb beavatkozás nélkül is.

Ezeket a jeleket könnyű kudarcként megélni. Pedig a kert nem bizonyítvány rólad. A sárguló levél, a perzselődő ágyás vagy a használhatatlanná forrósodó terasz mind adat a kert működéséről.

A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy mit vegyek még a kertészetben, hanem az, hogy mit mutatott meg ez a nyár a kertemről.

Készíts egyszerű stressztérképet

Nem kell pontos felmérési rajz vagy bonyolult mérés. Rajzold fel nagyjából a telked alakját, majd jelöld rajta:

  • a délután elviselhetetlenül forró területeket;
  • azokat a helyeket, ahol hiányzott az árnyék a pihenéshez vagy játékhoz;
  • a mélyárnyékos részeket;
  • a leggyorsabban kiszáradó ágyásokat;
  • a különösebb segítség nélkül is szépen fejlődő növényeket;
  • és azokat, amelyeket egész nyáron öntözni, menteni kellett.

Ha egy nagyobb eső után készíted a térképet, a víz útját is megfigyelheted. Hol áll meg? Hol folyik el? Ha egy kis gödröt ásol, azt is látod, milyen mélységig nedvesedett át a talaj.

Ez az egyszerű rajz segít, hogy ne általánosságban lásd problémásnak az egész kertet. Kiderülhet, hogy valójában csak egy-két zónával kell először foglalkoznod.

Nem biztos, hogy több öntözés a válasz

Egy forró, száraz nyár után kézenfekvőnek tűnhet, hogy jövőre majd többet kell locsolni. De előbb azt érdemes megérteni, mi történik a kijuttatott vízzel.

Beszivárog a talajba, vagy lefolyik a tömörödött felszínről? Eléri a gyökérzónát, vagy csak a felső néhány centiméter nedvesedik át? Van a talajban elegendő szerves anyag? Fedi valami a felszínét, vagy egész nap közvetlenül süti a nap?

A gyakori, kis mennyiségű felszíni öntözés könnyen sekély gyökérzetre szoktatja a növényeket. A felső talajréteg pedig a hőségben gyorsan átforrósodik és kiszárad. A ritkább, de alaposabb öntözés, mindig az adott növényhez és talajhoz igazítva, mélyebb gyökerezésre ösztönözhet.

És itt kapcsolódik össze a víz, a talaj szerkezete, a szervesanyag-tartalom, a növényzet sűrűsége és a talajtakarás. Egyik sem különálló kerti „trükk”. Együtt alakítják azt, mennyi víz marad valóban a növények számára elérhető.

Hogyan élhet túl a növényed?

Érdemes két listát készíteni. Az egyikre kerüljenek azok a növények, amelyek különösebb segítség nélkül is egészségesek maradtak, fejlődtek és virágoztak. A másikra azok, amelyek mellett szinte egész nyáron ott kellett állnod a locsolócsővel.

Fontos különbség van aközött, hogy egy növény túlél, vagy valóban jól érzi magát.

Ha évről évre perzselődik, alig fejlődik vagy rendszeresen beteg, nem biztos, hogy magával a növénnyel van baj. Lehet, hogy csak más fényviszonyra, jobb talajra, eltérő vízellátásra vagy védettebb mikroklímára van szüksége.

Ezért ősszel sem feltétlenül a selejtezés az első lépés. Sok növény számára az átültetés is megoldás lehet, de csak akkor, ha figyelembe veszed a növény igényeit, a kifejlett méretét és aszerint választod ki az új helyét.

Ne az egész kertet akard egyszerre megjavítani

Amikor egymás mellé kerülnek a problémák, könnyű úgy érezni, hogy mindent át kell alakítani. Ez azonban gyorsan túl sok munkához, költséghez és újabb bizonytalansághoz vezethet.

Válassz ki először egyetlen területet:

  • amelyet sokat használtok;
  • amely a legnagyobb kényelmetlenséget okozta;
  • vagy amelynek átalakítása több más problémára is kedvezően hat.

Lehet, hogy egy ágyás talajának rendezésével egyszerre javítod a növények állapotát és csökkented az öntözési igényt. Lehet, hogy egy jól megválasztott fának a helye idővel nemcsak a teraszt árnyékolja, hanem a ház hőterhelését és az egész kert mikroklímáját is befolyásolja.

Az első jó döntés nem feltétlenül a leglátványosabb. Viszont erre tudod majd biztonságosan ráépíteni a következő lépéseket.

A könnyebben fenntartható kert nem több munkából születik

A kert akkor kezd kiegyensúlyozottabban működni, amikor nem különálló problémákat próbálsz foltozgatni, hanem rendszerként tekintesz rá. A talaj, a víz, az árnyék, a növényállomány, a térszerkezet és a kert használata összefügg.

Nincs két egyforma kert, ezért nincs mindenkire érvényes növénylista vagy egyetlen gyors megoldás sem. A saját kerted megfigyelése viszont megmutathatja, mi legyen nálad a következő lépés.

Ha pedig azt érzed, hogy már látod a részleteket, de nem áll össze belőlük a teljes kép, akkor kerttervezéssel vagy a KertÁlmodó Kertmentor Programban abban tudok neked segíteni, hogy a kerted adottságaihoz és a saját életetekhez igazodó sorrendben megszülessen az a kert ami ideális számotokra.

Első lépésként ma csak ennyit tegyél: rajzold fel a kertedet, és jelöld be azt az egy területet, amely a legtöbb gondot okozta ezen a nyáron.

0
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.